A “Big Data” árnyékában

A héten került megrendezésre Budapesten, “Marketing és technológia” címen egy szakmai konferencia a HVG szervezésében, melyen mi is részt vettünk mint lelkes érdeklődők. Ebben a cikkben a konferencián leszűrt tanulságokat, érdekességeket szeretnénk megosztani olvasóinkkal, illetve kiegészíteni a saját ide vonatkozó gondolatainkkal, véleményünkkel.

Sokak számára ismerősen cseng a “Big Data”, de mint fogalmat, nem nagyon tudják hova tenni. A legrövidebben talán így lehetne körülírni: Az elmúlt 5-10 évben soha nem látott adatmennyiség generálódik a világban nap mint nap (okos eszközök, szenzorok, IoT eszközök, egyre több PC/notebook, hálózati eszközök, térinformatikai megoldások, stb.) cégek és a magánszektor által egyaránt. Ezen hatalmas adathalmazra szoktunk “Big Data”-ként utalni.

“Az adat felhasználási modell nélkül nem más, mint csupán zaj”

Fontos dolog megemlíteni kiegészítésként azt is, hogy ezen adatok a maguk nemében jellemzően strukturálatlan, szűretlen adatok, melyeket kellőképpen csoportosítva, analizálva, szűrve, rendezve, származtatva és megjelenítve nagyon sok kérdésre választ adhatnak az adott szegmensben.

bd

Tematika, előadások

A konferencia tematikája alapvetően a marketing célú adatelemzés, adatfelhasználás és az ezekből kinyerhető eredményeken alapuló versenyelőny megszerzéséről szólt. Az előadások három kategóriába voltak sorolhatóak:

1.) Általános célú, fogalmakat tisztázó, vagy egyéb vonatkozásokat taglaló elméleti előadások.
Ilyen volt például az adatvezérelt szemlélet bemutatása, vagy a jogi kérdések taglalása (adatvédelem), vagy az olyan fogalmak tisztázása mint az “adat adományozás”.

2.) Konkrét terméket / megoldáscsomagot bemutató előadások.
Ezek jellemzően valamelyik technológiai cég konkrét termékét mutatták be egy létező projekten egy esettanulmány keretében. (önreklámozás) Ilyen volt többek között a Microsoft Magyarország, az Emarsys, az Analogic illetve a Synetiq neuromarketing előadása is. (Róluk itt olvasható egy bővebb cikk.)

3.) Egyedi, saját esettanulmányok (brand építés)
Egy híres hazai étteremcsoport a gasztro szegmensből, egy fesztivál rendezvénycég illetve az MLSZ saját esettanulmányát mutatta be az adatok elemezését / feldolgozását és felhasználását illetően. Ezek számunkra inkább az adott céges saját marketingstratégiáinak bemutatásai voltak “lebutított” verzióban.

A regisztrációt követően sor került egy rövid workshop-ra, mely elejéről sajnos lecsúsztunk, de az egyik (számunkra) legérdekesebb esettanulmányt mutatta be egy debreceni informatikai cég arra vonatkozóan, hogy hogyan lehet egy városban a legoptimálisabb helyen elhelyezni pl. egy bankautomatát / fagyizót a rengeteg, látszólag összefüggéstelen adathalmazon (térfigyelő kamerák adatai, közlekedési adatok, útvonalak, cégadatok, stb.) alapuló elemzések és becslések alapján ún. “lokációs profilok” kialakítása segítségével.

Nem szeretnénk külön kitérni minden egyes előadásra, inkább csak a főbb mondanivalójukat szeretnénk összefoglalva-, illetve saját véleménnyel kiegészítve kifejteni.

Amit leszűrtünk az egészből

A legtöbb hazai közép- és nagyvállalat nincs felkészülve, illetve jelenleg nem látja a nála keletkező hatalmas adatmennyiség jelentőségét, illetve nem veszi észre azokat a lehetőségeket, melyeket ezen adatok kielemzésével az üzletfejlesztésre, közvetett módon a versenyelőny elérésére/megtartására fordíthatna. Ehhez szemléletváltásra és kellő mértékű elkötelezettségre van szükség a vállalati kultúrában, mely talán mostanában kezd elindulni néhány helyen, de összességében Magyarországon még bőven az út elején járunk ebben.

Olyannyira újdonságnak számít ez még mindig hazánkban, hogy az informatikai szakmai oldaláról is szinte nagyítóval kell keresni a megfelelő szakembereket, ún. “data-scientist”-eket, vagy szabad fordításban adatelemző szakértőket.

A megfelelően használt és felhasznált adatok magyarázatot adhatnak az egyes felhasználók fogyasztói és információs viselkedésére vonatkozóan, segítséget nyújthatnak piacok felméréséhez / piackutatáshoz, javíthatják a marketing kampányokat, támogatást adhatnak az értékesítésnél, az árképzésnél és optimalizálhatják a logisztikai folyamatokat is. Minden információ rendelkezésre áll. A “Big Data” analitika az az eszköz, amely segít ezt az adattömeget összegyűjteni, csoportosítani, integrálni és elemezni – majd a vállalkozások számára mindezt megfelelően megjeleníteni és felhasználhatóvá tenni.

További érdekességek

  • 100 éve végezték az első piackutatást a világon (USA)
  • Egy modern, nagyvárosi, európai ember naponta kb 5000 ingerrel / üzenettel szembesül
  • 5 évvel ezelőtt világszerte kb 150 cég foglalkozott marketing-adatelemzéssel, 2016-ra ez a szám több mint 3800

big-data

A jövő

“Ami digitalizálódni tud, az digitalizálódni is fog…”

Ezzel talán nem mondunk újat. Napról napra egyre növekszik az adott időegység alatt előálló adatmennyiség a világban, illetve egyre több olyan technológiai megoldás születik, ami tovább emeli ezt az adatmennyiséget, és akkor még nem beszéltünk a mesterséges intelligenciáról. A számítási kapacitás is növekszik, és tárolókapacitásban sem fogunk hiányt szenvedni a jövőben.

Amire szükség van jelenleg, és jó eséllyel a jövőben is szükség lesz: adatfeldolgozás, adatelemzés, adatfeldolgozási modellek / algoritmusok kidolgozása, adatvizualizáció.